A MÁV-START 65 milliárdos bevételéhez az állam 163 milliárdot tett hozzá tavaly (közszolgáltatási költségtérítésként). Így sikerült 157 millió forint nyereséget kibűvészkedni. A vasúti személyszállító cég 65 milliárdos saját bevételnek azonban csak egy része az utasok által fizetett pénz, a többi úgynevezett árkiegészítés a kedvezményes jegyek után.
A jelenlegi színvonalú személyszállítást tehát ennyi pénzből lehet fenntartani. Kérdés, hogy az egyre sürgetőbb korszerűsítések (új járművek) vajon drágítanák-e a szolgáltatást.
Mindezt a MÁV hivatalos sajtóközleményéből olvastam ki, amely rögzíti azt is: a nagy baj a MÁV finanszírozása körül van, a leányvállalatok kiegyensúlyozottabban működhetnek.
További érdekességek a szövegből:
(...) a pályavasút mindössze 389 millió forint költségtérítést kapott az elmúlt évben. Ebből kellett volna biztosítania a kezelésére bízott csaknem 7000 km-nyi vasúti pálya karbantartását. (Csak összehasonlításképpen: a 230 km-nyi vasúti pálya felett diszponáló GySEV mintegy 690 millió forintot kapott ugyanerre a célra).
A MÁV is felvette a kesztyűt, és a GYSEV ellenében lobbizik. Az tény: a GYSEV túl jó pozíciót vívott ki. Engem az zavar legjobban, hogy nem túl fontos vonalait óriási mennyiségű uniós pénzből felújítja, miközben a MÁV lényegesen nagyobb forgalmú vonalai lassan szétesnek. (Vö.: Sopron - Szombathely és Budapest - Miskolc vonal állapota és fontossága.) Valami tényleg nincs rendben a fejlesztések koordinációjával, a pénzek elosztásával.
A MÁV határozottan üzen az új kormánynak és 52 milliárdot kér:
A költségtérítés hiánya egy 50-52 milliárdos negatívumot programoz be a MÁV Zrt. 2010-es teljesítményébe. (...) Az év második felében azonban az elfogadott üzleti terv jelentős pótlólagos állami beavatkozást feltételez.
A menedzsment szerint ők jól dolgoztak:
A MÁV Zrt. 2009-es mérleg szerinti eredménye (...) 30,5 milliárd forinttal javult, s az év végén 33,9 milliárd forintot veszteséget tett ki. (...) A tervezettnél jobb eredmény elsősorban a cégen belüli racionalizálás eredménye (mint például a racionalizálási projekt költségcsökkentő hatása, vagy az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának és javadalmazásának csökkentése). Az intézkedések hatására 4,7 milliárd forinttal csökkentek az anyagjellegű kiadások, 2 milliárd forinttal pedig a személyi jellegű kiadások.
Kérdés, a recionalizálás meddig folytatható, a hatékonyság meddig növelhető, mikor lesz egy elismert, komolyan vehető, jól működő vasúttársaságunk. Látleletként két cikk a Napiból (ellensúlyozandó a MÁV közleményének dicsekvését): Szinte bóvli lett a MÁV, A Richterben bízunk a leginkább, a MÁV-ban a legkevésbé.