Csend van. Nyaralunk. Legutóbb azt kérdeztem a blogon, ki dönt vasútügyben. Ez továbbra sem derült ki számomra. A forró nyárban ugyanis kevés a valós esemény. Beülünk a langyos Balatonba, és hallgatjuk a csendet megtörő, az északi parton ordítva vonatot vonszoló dízelmozdonyt. Végig hallom, tíz kilométereken keresztül, ahogy elhalad. A hetvenes évek vonata halad Tihany felé. Azóta errefelé nem változott semmi.
Vasútügyben csak egy hatalmasra fújt lufi, a ferihegyi gyorsvasút keltett némi izgalmat a kánikulában, de a jelen helyzetben ez inkább sci-fi, mint valóság.
A gigaberuházás mellett jött egy kisebb hír is: GYSEV közben újabb pályafejlesztést jelentett be. Továbbra is úgy tűnik tehát a felületes szemlélő számára, hogy a GYSEV amit a kezébe kap, abból aranyat csinál. Továbbra is azt mondom erre: jó lenne, ha az állam vasútja hasonló mennyiségű pénzzel rendelkezhetne, és jutna mondjuk elég pénz mondjuk a Balaton partján futó vasútvonalak pályahibáinak teljes felszámolására, és olyan mozdonyok 
beszerzésére, amelyek kevesebbet ordítanak, de nagyobbat rántanak a balatoni vonatokon. (Szezonhoz igazított példa.) Biztos fontos dolog a GYSEV fejlesztése, de talán hatékonyabb lenne a jóval forgalmasabb MÁV vonalakra fordítani pénzt. Biztos, hogy megfelelő arányban jut pénzhez a két cég?
Az előző bekezdés a giga szóval kezdődött, de a giga még egyszer elsüthető: a MÁV-START giga vészhelyzetekkel küzd. Ennek a kárvallotjai voltak pl. azok a nemzetközi utasok, akik reggel Drezda helyett Hegyeshalomban ébredtek. De rendre összeomlott a Balaton forgalma is a nyári főszezonban hetente többször. "Normál üzemben" "csak" minden késik. Gyakorlatilag naponta. Kiugró érték persze itt is van: a Balatonról Záhonyba menő vonat öt órát késett felsővezetékszakadás miatt; mindezt a levegőtlen, hangos, de legalább olcsón beszerzett, kidobott NDK kocsikban tölthették az utasok. (Miért nem lehet ezeket a kocsikat máshol járatni??? Sok száz utas nevében könyörgök: olyan vonat járjon, amelynek minden ablaka nyitható. Persze lehetne újakat is venni...)
Jó lenne, ha az ilyen vészhelyzetek megoldását utólag részletesebben megnéznék: vajon tényleg a lehető legjobb megoldás született? Mert aki órákat késő vonaton fagy (megy a légkondi) vagy fő (nem megy a légkondi), az ezt utána legalább 30 embernek meséli el (posztolja ki), és erősíti azt a kollektív hitet, hogy a vasút szar és drága. Jelentkezzen az, aki úgy ismeri a balatoni vonatokat, hogy a tóban ülve nem a ugrik össze a gyomra arra gondolva, hogyan fog hazautazni (vonattal).
A Balatonba lóg kezem, álmodom, korszerű vasutat a tó partján. Hátha jobban megtérül, mint a ferihegyi.
A kép forrása: balaton.vehir.hu (érdemes elolvasni a kapcsolódó cikket)
