Kezdődik egy óriási vasúti járműprojekt. Eldőlt, hogy a hitelre vásárolt piros Flirt vonatok mellé uniós pénzből vett kékek állnak forgalomba. Gyakorlatilag csak a színükben fognak különbözni. De a hatvan piros és 42 kék vonat mire elég? Azt írja a MÁV-START a honlapján, hogy a tervek szerint az új beszerzésű járművek a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár, a Budapest–Százhalombatta–Pusztaszabolcs, a Budapest–Esztergom, a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Monor vasútvonalon fognak közlekedni. A régebbi pirosak emellett Gödöllőre, Hatvanba, Sülysápra, Győrbe járnak.
Óriási beszerzésnek tűnik ez a 42 vonat, de látható: a budapesti agglomerációnak csak a kevésbé forgalmas részeit tudják lefedni ezekkel a viszonylag kis járművekkel. Vác - Nagymaros felé, vagy Albertirsára, Ceglédre sok száz főt szállítani képes vonatok kellenek.
A magyar vasút járművei annyira öregek, hogy a korszerűsítés ütemét valószínűleg nem győzi az ország, és uniós támogatás sincs elég. Van olyan kocsisorozat, amelyet 1961-ben kezdtek el gyártani, és utolsó darabjai még ma is előfordulnak az ország számos vonalán. És ami a legrosszabb, jelentős részük gyakorlatilag ugyanolyan "dizájnnal" megy a bontóba, ahogyan épült. Azaz jelenleg az ötvenes évek formatervezése még mindig a mindennapi közlekedés része. A zöld műbőrüléses kocsik jellegzetes vonatszaga, a pislákoló fény, az ülést felforrósító fűtés sokak számára ma is "a vasutat" jelenti.
Ebből a helyzetből nagyon nehéz kitörni. Az utasok a vasúti kocsikban töltik a legtöbb időt. Tiszta, kényelmes környezetért cserébe egy kis késést, egy kicsit koszosabb állomást is hajlandóak megbocsátani.
Az elkövetkezendő kb. tíz évben a Stadler, a MÁV Gépészet szolnoki telephelye és a dunakeszi Bombardier-MÁV együttes gyártási és felújítási kapacitását tisztességesen ki lehet használni.
A fenti mondatban azonban a felújítás szón van a hangsúly. Ha valami csoda folytán nem kap a magyar vasút elképesztő mennyiségű pénzt járművásárlásra, akkor jövőben a tisztességes, de szerény szolgáltatást várhatjuk el. Ehhez kellenek nagyon olyan kocsik amelyek megfelelnek egy mai, jegyéért teljes árat fizető utas minimális elvárásainak. Nos, a gyorsvonati kocsik felújítása nagyon jól sikerült. Ha sikerül megőrizi ezt az állapotot, ezzel a szolgáltatással már nem kell szégyenkezni akár külföldi vendégek előtt sem.
A magyar vasút egyik legnagyobb adóssága az utasokkal szemben az volt, hogy 40 év után, gyakorlatilag a gyártáskori állapotban selejteznek teljes kocsisorozatokat. A felújítással nagyon boldoggá lehet tenni a rosszba belefásult törzsutasokat.
A képen látható kocsik a 70-es évek elején épültek. Gyakorlatilag szépen felújított műemléknek tekinthetőek.
Képek forrása: MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt. sajtóközlemények