Ötödik napja gyakorlatilg nincs vasúti személyszállítás Magyarországon. Kérdés, van-e élet vasút nélkül. Kétségtelenül van, hiszen nem bénult meg az ország. A munkahelyeken az emberek megjelennek, az iskolákban van tanítás. Egyre gyakrabban hallani a felvetést: akkor minek is a vasút? Beszántani, megszüntetni.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azonban kifejtette: "Ahhoz, hogy az állampolgárok élni tudjanak a szabad mozgáshoz, közlekedéshez való jogukkal, elengedhetetlenül szükséges a teljes körű tájékoztatás a tömegközlekedési vállalatoknál tervezett sztrájkokról."
A vonatozás tehát nem alapjog, csak ahhoz van jogunk, hogy tudjuk, vonatozhatunk-e és hogyan.
Szóval, kell-e vasút?
Budapest elővárosában és távolsági forgalomban mindenképpen. Miért?
Nézzük meg egy átlagos délutáni órában hány vonat indul a Keletiből Miskolc felé:
- óra 3-kor indul a gyorsvonat, melyet 8-12 busszal lehetne kiváltani
- óra 8-kor indul a személyvonat Gödöllőre, csúcsidőben legalább 6-8 buszra lenne szükség a kiváltásához
- óra 33-kor indul az IC Miskolcra, kb. 4-8 busszal helyettesíthető
- óra 38-kor indul a személyvonat Hatvanba, 8-10 busznyi utassal
A miskolci irányt szándékosan választottam, mert jó forgalmat bonyolít, de összességében nem a legerősebb vonal.
Ezen a vonalon óránként megmozdít a vasút kb. 26-38 busznyi utast délután, a városból kifelé. Reggel, befelé sokkal húzósabb a csúcsidő. Akkor egy óra alatt be kellene hozni kb. 60 busznyi utast. Minden reggel.
Fővonalak mentén nem lehet a vasutat busszal kiváltani. Az, hogy most úgy tűnik, vasút nélkül is van élet, az nagyrészt különböző átmeneti kényszermegoldásoknak köszönhető. Ha megszűnne az elővárosi és a távolsági vasúti közlekedés, még nehezebb budapesti közlekedésre kellene felkészülni. Nem véletlen, hogy a nagyvárosokban mindenütt az elővárosi vasúti rendszerek fejlesztésével próbálnak megoldást találni a közlekedési gondokra.
