Egyszerre ítéli el és menti fel a MÁV Csoportot a Népszabadság. Kapitány-Szabó Attila azzal próbálkozott, hogy összevesse a MÁV és az osztrák ÖBB költségeit. Az derül ki: az ÖBB sok pénzt használ fel, és ettől jobbnak látszik, míg a MÁV alulfinanszírozott, és gyatra teljesítményű. A Népszabadság személyszállításra vonatkozó megállapításai, khm, tévesek.
Rögtön az elején kisiklik a párhuzam:
Az összesen 5702 kilométernyi vasútvonalat kiszolgáló osztrák állami vasút, az ÖBB népszerű az utasok körében. Járataival évente mintegy 447 millióan utaznak. Vagyis háromszor annyian, mint a vonatait majdnem 7800 kilométeren közlekedtető, évente mintegy 150 millió utast kiszolgáló MÁV-Start szerelvényein.
MÁV, a pénznyelőgép, Népszabadság, 2009. április 14.
Nos, az összevetés akkor lenne helyes, ha az ÖBB utasszámát a MÁV-START, a BKV HÉV és a Volán járatainak számával vetnénk össze. Az ÖBB vaskeréken ugyanis csak 200 millió utast szállít, ez kevesebb, mint a MÁV-START és a HÉV együttes utasszáma, amely 220 millió körül lehet.
Fontos tudni még, hogy Ausztriában nincs párhuzamosság busz és vonat között. A vasút tehát nem versenyez más közösségi közlekedési eszközzel. Nem fordulhat elő olyan abszurd helyzet, mint nálunk, hogy pl. Győrből Budapestre vonattal és busszal is lehet utazni. A vasúthálózatot egészíti ki az autóbusz, sok a csatlakozó, ráhordó vonal, ettől nő a vasúti utasok száma.
Vagyis az ÖBB 364 milliárd forintnyi piaci bevételével szemben a MÁV-Start csupán 50 milliárd forint valódi bevételt tudott felmutatni.
MÁV, a pénznyelőgép, Népszabadság, 2009. április 14.
Itt is érdemes arra figyelni, hogy az osztrák adatban benne van a bécsi S-Bahn és az országos buszhálózat teljesítménye is. Ha hozzávennénk a Volánok és a HÉV bevételét a MÁV-START bevételéhez, valószínűleg az osztrák értékhez hasonló adatot kapnánk.
Ma [Magyarországon] (...) még a teljes árúnak nevezett jegyek sem teljes árúak: a jegypénztárakban befizetett díj csupán a személyszállítás tényleges költségének 55-60 százalékát fedezi.
MÁV, a pénznyelőgép, Népszabadság, 2009. április 14.
Ausztriában sem fedezi. A 200 millió osztrák vasúti utasból 30 millió utazik távolsági vonatokon, ebben a szegmensben nem jár közvetlen állami támogatás. A távolsági közlekedés csak a kedvező infrastruktúra használati díj és a magas minőségű pályák, állomások révén, közvetetten jut állami pénzekhez. 170 millió utas elővárosi és regionális vonatokon utazik, ezek a szolgáltatások nagyon komoly állami támogatást kapnak. A havibérletek árai pedig alacsonyabbak a hazainál.
A magyar pályavasút piaci bevétele 2006-ban 30 milliárd forint volt. Kiadásai viszont meghaladták a 68 milliárd forintot. Így a vasúti infrastruktúra működtetésére kilométerenként 8,9 forint jutott. Az osztrák vasút eközben 373 milliárd forintnak megfelelő öszszeget költhetett a magyarországinál kétezer kilométerrel rövidebb vonalhálózatára. Nála egy kilométerre 65 forint jutott. Vagyis hétszer annyi, mint amit a MÁV az infrastruktúrájára fordíthatott.
MÁV, a pénznyelőgép, Népszabadság, 2009. április 14.
A hétszeres különbség valós. Az ÖBB óriási összegeket kap fejlesztésre állami forrásból, a MÁV alig.
Tanulság: Ha többet költünk vasútra, jobb lesz a szolgáltatás. Arról, hogy az ÖBB hatékonyabban költi-e el azt a temérdek állami pénzt, mint a MÁV, nem tudni, nem szól a cikk. Osztrák ismerőseim szerint az ÖBB sem hatékonyabb a MÁV-nál. Pazarló, rosszul működő cégnek tartják Ausztriában...