Ígéretet kaptunk, először tavaly tavaszra, majd pedig nyárra, majd év végére a személyszállítási törvény elfogadására. Ennek elfogadása és megalkotása nélkül képtelenség azokat a rossz hatékonysággal ellátott feladatokat elvenni a BKV-tól (...), amelyek az átszervezést befejezetté tehetik - mondta Tarlós István a Hír TV-nek.
(Ezen a linken található a műsor, az "Egy kis ramazúri" című beszélgetésben 7:30 táján beszél erről.)
Az egész közösségi közlekedési ágazat jövője függ majd ettől a törvénytől, amely csak nem akar megszületni.
Már 2010 januárjában, ellenzéki képviselőként azt mondta a Duna TV-nek Fónagy János, hogy a "közszolgáltatási és személyszállítási törvényt is meg kellene alkotni. Ezzel tisztázni lehetne az egymásramutogatást a főváros és a kormány között". Fónagy a közlekedésért felelős tárca államtitkára lett, és a törvény kidolgozása megtörtént, a szöveg összeállt, de egyelőre még nem fogadták el. A Magyar Közlekedésben tavaly az volt olvasható:
Egységes szabályozási keret- és fogalomrendszere lesz a személyszállítási szolgáltatásoknak, másrészt olyan komplex jogszabály születik, amely a szakmai, finanszírozási és versenyképességi szabályokat is magába foglalja, harmadrészt pedig homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezetet teremt.
(...) először kerül törvényi szintű szabályozásra a menetrendek egységes eljárás mentén történő előkészítése, összehangolása és annak elvei.
(...) A közlekedési szolgáltatóknak kötelezettségük lesz az elektronikus menetrendi keresők és adatbázisok létrehozása, elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetése, továbbá Budapest és elővárosai esetében egységes jegy- és bérletrendszer létrehozása.Forrás: A személyszállítási törvény tervezete, in: Magyar Közlekedés, 2011. november 08.
Nem tudom, hogy a törvény elfogadását lassítja-e az, hogy a buszos szakma ellenérdekelt. A szakállamtitkár ugyanis a törvényt és a vasút előnyben részesítését egyértelműen összekapcsolta:
(...) Jelenleg a kormány előtt van a személyszállítási törvény tervezete, amely egységes keretként foglalja össze ezen a területen érvényesülő és kidolgozandó jogszabályokat. (...) Régi ígéretünk, hogy a közösségi holding keretén belül cégcsoportba foglaljuk a buszos és a vasúti közlekedést. (...)
– Ki élvez majd ezen belül prioritást?
– A kötött pályás közlekedésnek mindenképpen prioritást kell adnunk, hiszen az uniós közlekedési szabályok is ezt írják elő, mert ez talán a legkevésbé környezetterhelő mód. (...)Forrás: Völner Pál: „A kötött pályás közlekedés prioritást élvez”, in: szegedma. hu, 2011. nov. 19.
A törvénykezési késés okáról csak találgatni lehet. A Népszabadság még egy nyári cikkben a két minisztérium vitájára vezeti vissza a csúszást.
(...) az NFM tervei nincsenek teljes összhangban Matolcsy György költségvetési elképzeléseivel. A nemzetgazdasági tárca vezetője sokallja, hogy a költségvetés évente mintegy 400 milliárd forintot költ a közösségi közlekedésre. Szerinte a vonatozást és a buszozást több tízmilliárd forinttal kevesebből kellene megúszni. Amihez a fejlesztési minisztériumban készült szakmai anyag nem ad egyértelmű garanciákat. Így nem meglepő, ha a vasútra koncentráló személyszállítási törvény tárgyalása a kormány nyári szünet előtti munkarendjéből végleg kikerül.
Forrás: Késik a vezetőfülke-forradalom Közlekedés - Tárcák közötti ellentét miatt fékezett be a személyszállítási törvény elfogadása, in: nol.hu, 2011. július 29.
Fónagy János talán ugyanerre utalt, amikor egy szakszervezeti fórumon azt mondta tavaly októberben, hogy "technikailag szinte behozhatatlan hátrányban vagyunk. Normatív szabályozás mögé kell az aktuális költségvetést igazítani."
Nemcsak Tarlósnak és Budapestnek fontos tehát a törvény, hanem az egész közlekedési ágazatnak. A BKV egyre inkább tarthatatlan helyzete miatt talán előbb-utóbb megszületik ez a törvény. Ezek után is kérdés persze, hogy a benne foglaltakat hogyan értelmezik, és lesz-e pénz a közlekedés finanszírozására. Bár most a fővárosban a legnagyobb a baj, a BKV mellett a vasút egészére is jó lenne, ha jutna pénz.
