A Mávinformatika és a MÁV-START szült valamit: internetes nemzetközi jegyértékesítő rendszert. A szaksajtó bizakodva, de kritikával fogadta. A premier igazán mávosra sikeredett. Nem bántani akarom a készítőket, mert nagyon kellett egy ilyen rendszer. Csakhogy ez még nincs kész, és a vasútnak pont ez a baja az emberek szemében. A vasutasok produkálnak valamit, ami szerintük jó, és boldogan adják a népnek. A nép meg fanyalog, mert nem azt nézi, hogy a vasutas mindent megtett őérte, hanem hogy ő mennyivel többet várt volna el.

Nagyon jó, hogy nemzetközi jegyet lehet venni az interneten. De. Mindig az a fránya de. Nekem szinte minden keresésemre a fenti hibaüzenet jelent meg. És hiába próbáltam megtudni a megvásárolható ajánlatokat (a link nem működik), vagy kikövetkeztetni, mit rontottam el, nem jutottam tovább a fenti képernyőnél.

Végül Aradra sikerült ajánlatot szerezni:

Csak az a baj, hogy szegény átlagutasnak senki sem szól, hogy 21 euróért oda-vissza is kaphat jegyet, ha esetleg az érdekli. Pedig ha a nem túl praktikus MÁV-START honlapon az "Utazás"-ra, majd az "Ajánlatok országonként"-ra kattintunk, azt írják:

Ha tehát az oldal egyik feléből nézem, kapok Aradra egy 22,50 eurós ajánlatot az odaútra. Ha a másik irányból közelítek, adnak egy 21 eurós ajánlatot oda-vissza útra.

Nem bántani akarom a rendszer kitalálóit, mert a vasúti árak rendszere finoman szólva is összetett. De amíg ilyen ellentmondások maradnak a rendszerben, addig az utasok jó része vagy rossz árat kap, vagy hiába kering a vásárlási oldalakon, hogy a reklámozott kedvezményt felkutassa.

Valami van, de nem az igazi még.